• 
• 

Tahitin a repülő utáni első vetett ágyunk átlendít a jetlagen, és reggel négykor indulunk visszavinni a kocsit. Hamar a reptérhez èrünk, ám senki nincs ki átvenné a kocsit, hiába hívjuk a mobiljukat, az eső pedig elered. Kénytelenek vagyunk ott hagyni nyitva az autót, elmenni a repülőre becheckolni, és utána vissza a kocsit leadni. Még mindig senki. 6:30-kor indul a gèp, 5:45-ig vârok ahogy Danival megbeszéltük, tovább nem megy. Semmi. Felmegyek a közeli hotelhez, hogy itt hagyom a kulcsot, adják oda, de nem vállalja a kedves hölgy, sajnálja. Utolsó próba, még öt percet ráhúzok. Csodák csodája, befut a pasas. A világ legnagyobb nyugalmával kinyitja a boltot komótosan, végignézi van-e új sérülés az autón, de csak azt találja, hogy a tankolási számlánk tegnapi. Mutogatom neki, hogy közel a szállás, ezért tankoltunk tegnap, aztán rábólint, és futok is a gépre.
Viszont kiderült, milyen jó túraszandálban meleg esőben gázolni, nem papucsban botladozni☺

Tahiti – Hiva Oa repülőutunk eseménytelen, néhány atollt és Hiva Oa gyönyörű látványát azzal a fanyarsággal fotózzuk, hogy a repülögép ablakain esőfolyás nyomok látszanak erőteljesen.